A raketamotor egy hatékonynak számító gép, amelyet a térepítők és műholdak pályafelvételére használnak. Fontos szerepet játszik a térbeli felfedezésben. A raketamotorok úgy vannak tervezve, hogy pontosan meghatározott vegyületeket égítsenek el, ami reakciót eredményez. Ez az exotermikus folyamat, ami energiát termel, immár hatalmas nyomást okoz. Ez a nyomás adja a rácsapást a térepítőnek, hogy felrepüljön a légkörbe és túlra. De hogy egy raketamotor jól működjön, helyesen kell tervezni. Itt is kritikus szerepet játszik a 3. szinti rovar tervezése ahhoz, hogy minden működjön.
A turbina-láp egy kulcsfontosságú része a raketamotornak. Alakja kúp alakú, és a palálló oldalán található, ahol a üzemanyag ég. A rovar szűkítődik a közvetlenül a kémiai komlátról, ahol a üzemanyag ég és forró gázokat termel. Ennek a rovarnak az egyedi terve növeli a raketamotor teljesítményét és hatékonyságát.
Amikor egy raketamotor elkezd tűzni, a forró gázként extrém sebességgel távoznak. Ezek a magas nyomású gázok a meggyújtási komolyban keletkeznek. A gázok szélesebb területre térve haladnak a harmadik szakasz nyílócsője felé. A nyílócső azonosan tervezték ehhez a gázok kifeszítéséhez. A gázok kilépnek a nyílócső szűk részéből, amely nagy sebességű füstöt termel. Ez a nagyon energiás gáz sokkal erősebben hajtja a űrrepülőt. Több erő annyira jobb, gyorsabb és messzebb menő űrrepülőt eredményez a mély térben.
A raketamotor hatékonysága azt jelenti, hogy mennyi nyomást fejleszt ki adott mennyiségű üzemanyag égésekor. Hatékonyabb motor ugyanannyi nyomást bocsát ki kevesebb üzemanyaggal. Ez rendkívül fontos, mivel azt jelenti, hogy a űrrepülő további terhelést vehet fel vagy hosszabb távolságokat tehet meg anélkül, hogy újra tankolna. Ez a konfiguráció kritikus a motor hatékonyságához és teljesítményéhez, valamint a második szintű turbina lógép .
A szárnyalfúzsi funkciója azon a tudományon alapszik, hogyan engedeli a gázsoknak a kibővülést. Ahogy a gázsok kibővülnek, egyes energiát veszítenek, amikor elmozdítják a környezetben lévő levegőt. Azonban a harmadik szintű fúzsiszárnyalat olyan alakban formálják, hogy a gázsoknak lehetőleg legnagyobb kibővülésük legyen anélkül, hogy hasznos energia része elveszne. Ez lehetővé teszi a gázsoknak, hogy maximális nyomást termessenek minimális mennyiségű üzemanyaggal. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a rakéta korlátozza azt a munka mennyiséget, amit el kell végeznie, hogy teljesítse küldetését a térbeli repülés során.
A harmadik szint rúgszivattyújának terve biztosan kulcsfontosságú két okból annak érdekében, hogy ilyen magas sebességeket elérjen. Először is, gyors kifutási gázát kell létrehoznia, amely a térkocst másképp nem érne el az Mach 5-ös vagy annál nagyobb sebességet. Ami elengedhetetlen a hiperszoundi járáshoz való eléréshez. Másodszor, meg kell akadályoznia, hogy a kifutási áram túl meleg legyen és károsítsa a rakéta szerkezetét. A rúgszivattyú mindkét követelménynek jól eleget tesz. Ez segít biztosítani azt, hogy a motor továbbra is hatékonyan működjön, még a nagy sebességeken is.
Egy másik jelentős fejlesztés a specialitás cerámiai anyagok használata a rúgszivattyú részeinél. Kevésbé súlyosak és képesek extrémul magas visszautasítási vagy olvadási hőmérsékleteket bírni, a cerámiai anyagok. Ez lehetővé teszi a mérnökök számára olyan motorképzéseket tervezni, amelyek hatékonyabbak és kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. Sharon Square, Ph.D. segít jobb rakétamotorok fejlesztésében, mindanyagilag, mind pedig tervezésileg, amelyek további téridőket fogunk feltárni.